Nagy Márton: a gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk
A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk, jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.
A közleményben felidézik, hogy 2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság. A KSH adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható. Ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét.
A negyedéves alapú adatok szerint az ír (-1,8%), az osztrák (-0,6%), a cseh (-0,3%), az észt (-0,2%), a portugál (-0,2%), a német (-0,1%), a litván (-0,1%), a francia (+0,1%), a spanyol (+0,3%), a belga (+0,5%) és a lett (+0,6%) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.
Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság égészének. Beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent.
A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre. Ezért a kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve – írták.
A tárcavezető a közleményben kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. A kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is.
A kormány többek közt bevezette a kamatstopot. Emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5%-ot tesznek hozzá a GDP-hez.
Emellett elindította a Gyármentő Programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből. Folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.
Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben. Hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése.
A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5%-kal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat – áll a közleményben.
Nagy Márton hangsúlyozta, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között. Jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön. Az emelés mértéke pedig 15, illetve 10%-ot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.
Megállapította, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van. A növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek. Mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is – írta a GFM.
A miniszter külön kiemelte, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki. Annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön Magyarország versenyképessége. Valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között.
A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30%-át, a logisztikai ágazat pedig 10%-ot adjon hozzá. Mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90%-át – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Vállalkozásod fejlesztéséhez partnert keresel? Üzleti terv készítés, hitelkérelem összeállítása szakértői segítséggel könnyebb! Látogass el weboldalunkra és jelezd igényedet a Kapcsolat | ZöldSzéchenyiKártya (zoldszechenyikartya.hu) menüpontban vagy hívj bennünket a 30-373-2000, 70-791-1313, 30-342-6308-as telefonszámokon.
#Nagy_Márton #gazdaság #növekedés #infláció #GDP #bérek #minimálbér #hitel
Forrás: MTI
